A jót vagy a hibát látod meg először?

Fontos kérdés, hiszen ezen múlhat a saját, a családod és játékosaid boldogsága és sikere is!

Gyakran hallom és látom, hogy az edzéseken az edzők mindig felhívják a játékosok figyelmét arra, hogy mit rontottak el. Jobb esetben legalább el is magyarázzák, hogy mi lett volna a jó megoldás, sokszor viszont ez elmarad. Figyelmüket egy hiba sem kerülheti el, mindent észrevesznek, és vissza is jelzik. Amivel még így önmagában nem is lenne olyan nagy baj, ha megfelelő formában és arányban történik. Csak sajnos sokszor a jót és a szép megoldásokat elfelejtik visszajelezni a játékosoknak, és még ők sem veszik észre, hiszen annyira keresik a rossz megoldásokat, hogy nincs idejük a jóra figyelni.

Ennek hatására a játékosok elkerülhetetlenül azt fogják érezni, hogy ők rosszak, nem elég jók, hiszen az edzőjük folyamatosan csak azt jelzi nekik vissza, hogy hibáznak. És ez nagyon veszélyes út, hiszen így szinte garantált, hogy a játékosok ne tudjanak kiteljesedni, ne érhessék el labdarúgó álmaikat!

Ha figyelmünket a hibára irányítjuk, és mindig a rosszat, a negatívat vesszük észre, akkor az egy idő után ránk is hatással lesz, megkeseredünk. Szép lassan eltűnik a mosoly az arcunkról, és még otthon, a családunk körében sem tudunk boldogok lenni, hiszen nem látjuk a szépet, nem látjuk a jót, mert alapvetően a rosszra, a hibára összpontosítunk, és ez átragad életünk más területeire is.

Egyszer erről beszélgettem egy edzőkollégával. Ismert engem, tudta, hogy folyamatosan észreveszem a jó megoldásokat és ezt folyamatosan vissza is jelzem a játékosoknak. Arról beszéltünk, hogy miért nem teszi ezt ő is gyakrabban. Azzal magyarázta, hogy „De, Janó, nem dicsérhetek mindig. Ha hiba van, akkor azt javítanom kell!” 

Én a hibákat jobban szeretem úgy javítani, hogy először elmondom a játékosnak, hogy az adott mozdulatsorában mi volt a jó, és csak utána próbálom rávezetni, hogy mi lehetett volna jobb.

Egyetértettem a kollégámmal, hogy a hibát nyilván kijavítjuk, és segítünk jobbakká válni a játékosoknak. És így folytattam a beszélgetést: „Igazad van, hogy javítsuk ki a hibákat, hiszen ezt én is megteszem, igaz, ott is azzal kezdem, hogy mi volt a jó, de utána rávezetem, hogy hogyan lehetett volna jobb. Én csak azt nem értem, hogy amikor nincsen hiba, akkor miért nem dicséred meg őket? Akkor miért vagy csöndben? Hiszen ha nincs hiba, akkor jót csináltak, akkor ezt is érdemes kiemelni!”

Azt éreztem, hogy akkor döbbent rá a beszélgetőpartnerem, hogy végeredményben ez mennyire igaz.

A Neofocinál kulcskérdésnek tekintjük, hogy játékosaink mozdulataiban ne a hibát lássuk meg elsőnek, hanem azt, hogy mit csináltak jól. Lássuk a szépet, lássuk a jót, és ezt jelezzük is vissza nekik.

Tapasztalatunk az, hogy ezzel az apró dologgal, hogy a figyelmünket a jóra irányítjuk, egyszerűen elkezdenek szárnyalni a játékosaink és hihetetlen fejlődésen mennek keresztül.

Játékosaink az edzéseinken nem félnek a hibától, hiszen nem arra figyelünk. Bátran bevállalnak bonyolult, rizikós és új mozdulatokat is, hiszen csak nyerhetnek vele. Mert ha sikerül nekik, akkor nagyon meg lesznek dicsérve, de ha nem sikerül, akkor meg azért lesznek megdicsérve, mert bátrak voltak, és megpróbáltak egy bonyolult dolgot. Emellett sikertelen végrehajtás esetén rávezetjük őket, hogyan lehet sikeres a kipróbált mozdulat. 

Ebben a támogató közegben hihetetlen gyorsan bontakoznak ki a játékosaink, hiszen folyamatosan új, számukra egyre nehezebb dolgokat próbálnak ki. Egyértelműen ez az egyik legnagyobb garancia a folyamatos fejlődésre! Véleményem szerint a jó és a szép meglátása a legfontosabb dolog egy játékos kiteljesítésében, sőt, egy boldog élethez is ez a kulcs.

Amellett, hogy a figyelmünket a jóra irányítjuk, nem csak a játékosainkon fogunk észrevenni hihetetlen változásokat, hanem garantáltan önmagunkon és a környezetünkön is!

Megéri kipróbálni, bátorítok rá mindenkit! 😊

Kik vagyunk? Mit csinálunk? Látogass meg minket a Facebookon!