A napokban körbejárta a sportvilágot a Hulk nevű brazil labdarúgó ütközése. Olyannyira jól sikerült neki, hogy az ellenfele méterekkel repült odébb. Nem véletlen ez a művésznév, nem igaz? 🙂
Íme:
Hulk a 7-es játékos, az ellenfele kergeti.
Amikor mellé ér a zöld játékos összeér a kezük.
Majd egy óriásit lök rajta Hulk. (Sipi technika! Lásd lejjebb!)
A 8-as játékos felkészül a landolásra. (Sipi technika, lásd lejjebb!)
És méterekkel odébb sikerül földet érnie
Én nem tudom milyen szalonnát eszik ez a gyerek, de jó kottában van az tuti!
Eszembe is jutott róla Sipos Lajos (Sipi) cimborám, akit tavaly ismertem meg egy törökországi edzőtáborban. Sipi nagyon jó és kőkemény labdarúgó volt! Saját elmondása szerint az egymás közötti játéknál azért is választották elsőként, hogy ne okozzon nekik fájdalmat és sérülést. 😀
Szóval Ő adta a csapat tekintélyét… Védőként játszott, és ha jól tudom, akkor Neki van a legtöbb NB II-es meccse a mai napig. De játszott NB I-ben is.
Nagyon szeretek egykori jó játékosokkal beszélgetni, mert hihetetlen sokat lehet tőlük tanulni. Igaz, azt már megfigyeltem, hogy ha felteszek nekik különböző meccsszitukról kérdéseket, akkor nem feltétlen tudják a válaszokat. Pláne akkor nem, ha valami apró, vagy finom technikai megoldásra irányul a kérdés. A pályán megoldani meg tudták, de elmagyarázni a legtöbbször már nem.
Ez annak tudható be, hogy ők érezték, hogyan kell játszani, de ez nem volt tudatos. Érzésből játszottak. Na engem meg pont ezek az érzésből jövő technikai megoldások érdekelnek a legjobban. Legtöbbször sokáig és sok irányból kell kérdeznem ugyanazt, és így előfordul, hogy rádöbbennek a megoldásra, hogy valójában hogyan is oldották meg, és máris el tudják magyarázni.
Na, Sipi nem ilyen! Sipi egyből vágta, hogy mit kérdezek, és azonnal el tudta magyarázni. Eddig, akikkel beszéltem, Ő volt az egyetlen, aki nem csak érezte a játékot, de értette is a mozdulatai mögötti logikát. Óriási, miket tud!!!
Amikor a reptéren a fociról beszélgettünk, megkérdeztem, hogy: „Sipi! Te hogyan ütköztél? Mire figyeltél?”
És jött is a válasz: „Hát arra, hogy akkor ütközzem le a támadót, amikor a hozzám közelebbi lábán van, mert így nem tud ellentartani, és felborul.”
Sipi úgy mondta nekem, hogy: „Vagy a lábát figyeld, vagy egy ütemmel előbb ütközd le, mint ahogy magától jönne az ütközés.”.
Óriási gondolatok és óriási igazság! Azóta is oktatom Sipi technika néven. Hihetetlen logikus és nagyszerű megoldás!
Ha ütközésről van szó, akkor sokan azt hiszik, hogy erőből kell odavágni, és aki erősebb, az nyer. Hát ez így nem igaz!
Természetesen fontos az erő, meg se fordul a fejemben, hogy ezt tagadjam. Ugyanakkor sokszor elfelejtik az emberek, hogy a gyorsaságot, az erőt stb. lehet technikával is ellensúlyozni. Vagy még hatékonyabbá tenni a helyes technikákkal.
Ráadásul az sem mindegy, hogy milyen irányba adom át a mozgási energiámat, milyen mélyről indítom meg az ütközésem, a kezemmel mit csinálok stb. De az sem mindegy, hogy melyik lábamról indítom el az ütközést! Kérlek, tekerj vissza a képekre, és figyeld meg, Hulk melyik lábáról indította a mozdulatot (a jó lábáról indította, mert az a védőtől távolabbi lába, és így nagyobbat tud lökni rajta <szóval a kifejtett erő is jórészt technika kérdése…>).
Nagyon sok apró részlet van, amiket érdemes állítgatni. És ha az ütközéseket nézzük, akkor ezen kívül vannak még más technikák is. Nagyon nem mindegy, hogy milyen technikát oktatok egy olyan játékosnak, aki szeret ütközni, vagy egy olyannak, aki nem. Döntő fontosságú, hogy az oktatás során figyelembe vesszük-e azt, hogy mi jön a játékosból. Ezt sosem szabad elhanyagolni! De ehhez nem szabad mindent tiltanom a játékosoknak, hanem hagynom kell őket szabadon, hogy megismerjem őket. Ráadásul arra kell törekednem, hogy élvezzék a játékot, mert akkor azokat a mozdulatokat csinálják, amelyeket kedvelnek, amelyek belőlük jönnek. Enélkül csak magamat erőltetném rájuk, és gátolnám a saját tehetségük kibontakozását!
Ennek a technikának az oktatásához két játékos kell és egy labda. Mint a tegnap bemutatott labdavédési technikánál, 1 perc alatt elmagyarázom és kb. 2 perc kell a mozdulat beállításához. 3 perces történet és egy egész életre kihat, sőt életekre! Mert ezt a technikát majd elmagyarázza a gyerekének, unokájának is, mert ÉRTI, mert minőségi képzést kapott! Egyáltalán nincs szükség semmilyen plusz eszközre! Persze, ha van rá lehetőségünk, akkor színesítsük ezekkel a foglalkozásokat, de nem ezek a döntőek.
Ezt a kifejezetten hatékony ütközési technikát meg lehet 3 perc alatt tanulni egy egész életre. Nem kell éveket szenvedni ezért. Sokszor mondják a szülők, hogy erősíteni kell a gyereket, mert ha nem erős, akkor ellökik és nem lesz belőle semmi. Én meg mindig azt kérdezem, hogy ha erős lesz, de nem tud futballozni, akkor az miért jó? (Az is futballtudás, hogy tudja hogyan kell ütközni…)
Játékosként erős és magas voltam, imádtam ütközni pláne akkor, ha az ellenfelem velem egymagas volt, vagy nagyobb és erősebb. Viszont, ha kisebb volt, akkor azt utáltam, azok ellen mindig nehezebb volt! Nem csak az erőn múlik, hanem nagyon nagyrészt a technikán is!
Andrés Iniesta az egyik Eb után azt nyilatkozta, hogy a spanyol válogatott azért játszik labdatartásos stílusban, mert alkalmatlanok az ütközésre. Mondta ezt egy Eb és vb győzelem után!!! Ütközni nem tudtak, de futballozni igen! Minőség, minőség, minőség…
Fontos! Mint ahogy korábban is írtam, minél több eszközt használunk edzőként az edzéseken, az jó! Jó, mert izgalmasabbá tehetik az edzést, viszont ha nincs mögötte tartalom, nincs benne értő tudás és jó hangulat, akkor valódi értéket nem tesznek hozzá. Kifejezetten támogatom a különböző fizikai felkészítéseket!!! Viszont azt nem tartom jónak, amikor a szülők csak ebben látják a megoldást és nem értik meg, hogy nem sok értelme van mindennek, ha a gyerek nem tud futballozni.
Fontosnak tartom a fizikai felkészítést! Nagyon is fontosnak, nélküle ma már nem lehet a csúcson játszani. Ugyanakkor sokszor azt érzem, hogy túlzottan elmentünk a fizikum irányába a játéktudás és játék szeretetének kárára. Ezeknek egyensúlyban kellene lenniük!!!
Visszatérve Sipire! Szóval, a mi Sipink is egy bizonyíték arra, hogy amit sokan tisztán csak fizikai kérdésnek gondolnak, az valójában technikai kérdés is. Sipi magyar leleményességgel oldotta meg azt, amit egy német vagy angol erőből old meg többnyire. Szeretem a magyar észjárást!
Holnap Messi fénysebességű agyáról lesz szó! Le ne maradj! 🙂
Rózant Janó
#neofutball #vannakvilágklasszisaink
Legutóbbi hozzászólások