Veletek megesett már, hogy olyan meccset néztetek, amelyen nem nagyon ismeritek a játékosokat?
Velem nemrég fordult elő. A számomra régebben elég szimpatikus Cambiasso, Zanetti és Ibra által fémjelzett Inter Torino elleni meccsét láttam a Serie A második fordulójában.
Már régóta viszonylag hidegen hagy az olasz foci, mert a régi klasszikusok (Pirlo, Del Piero, Totti, Crespo, Di Natale) óta nem nagyon láttam olyan egyéniséget, aki nem csak csinálja, hanem MEGÉLI a LABDARÚGÁST.
A mostani Interben, megmondom őszintén, nem nagyon ismerek senkit. Azonban nem bántam meg, hogy láttam ezt a meccset…
Ez az esemény arra volt jó, hogy teljesen megerősítse bennem azt a nézetet, hogy ha valaki MŰVÉSZI szinten képviseli a focit, az megragadja a nézőt, és magával viszi az ELŐADÁS alatt. Nekem ilyen élményt hozott MATTEO POLITANO.
Ez a játékos azt a hatást gyakorolta rám, hogy 90 perc alatt eldöntsem, mostantól miatta nézem az Inter meccseit. Nem kellett mást tennie, csak megragadnia a jelen meghatározó pillanatát és magával vinnie.
Az első félidő 36. percében azt látod, hogy Politano tökéletesen vesz át egy labdát mellel.
Mitől tökéletes?
Cél: A labda minél hamarabb a földre kerüljön. Ott tudja a legteljesebb mértékben felügyelet alatt tartani a labdát.
Technika: A labdát mellel nem fölfelé üti, hanem a teste TOMPA SZÖGET zár be, törzsét a talaj felé hajtva rögtön a gyepre tudja juttatni.
Eredmény: Ezzel rengeteg időt spórol meg, amely egy topligában rendkívül sokat számít.
Tulajdonképpen már ezzel levett a lábamról a srác, de még csak ezek után jött a számomra festői cselekedet.
Összjátékban többnyire passzsávokat keresel, amelyeken keresztül a társadhoz tudod a labdát juttatni. Ezeket a passzsávokat az ellenfél igyekszik lezárni. Amikor a lezárás sikeres, olyankor az átlagos játékos képtelen egy kevésbé ideális cselekvésre és a játék mind látványban, mind pedig eredményességben sokkal rosszabb minőségű lesz.
Matteo viszont nem átlag. Ő egy olyan passzsávot talált meg, amely tulajdonképpen a hétköznapokban nem létezik, csupán a MŰVÉSZEK láthatják meg. Két védő fölött jutatta a játékszert a társához. Ehhez a passzhoz egy nagyon látványos technikát alkalmazott, amelyet DOBOTT LÖBBNEK neveznek.
Mit figyelj a dobott löbbnél?
– A labda mellé, nagyjából 10 cm-re tedd a támaszkodó lábadat
– A végrehajtó lábad lábfeje viszonylag egyenes és a talp vízszintes a talajjal
– A labda legalját találd el a lábfej felső részével és NE rúgd, hanem térdből emeld
– Amikor a láb és a labda olyan magasságban van, hogy a teljes lábad 90 fokot zár be, akkor kicsit engedd le a végrehajtó lábfej lábujjait a sarkad vonala alá. (Ez biztosítja a labda előre haladását.)
Az ellenfél is segít neked:
– A védők közötti távolság nagysága fogja neked meghatározni, hogy mekkora erősséggel használd ezt a technikát!
Ha 10-20 méter a távolság, akkor bátran használhatod a rúgott löbböt, ha ez alatt a távolság, akkor a szűkebb DOBOTT LÖBB a hasznosabb megoldás.
Politano esetében ez a távolság viszonylag kicsi volt, így ő nagyon okosan a dobott löbböt hajtotta végre – kellően szűken, hogy eljusson a labda a címzetthez.
Ez a technika nem a világ legbonyolultabb dolga, mégis rendkívül hatékony és látványos.
Te is bármikor meg tudod tanulni és megfelelő elsajátítás után a MECCSEKEN is kiválóan tudod alkalmazni. Politano játéka elvarázsolt engem, és Te legalább ekkora hatással tudsz lenni a saját nézőidre.
Éld át, éld meg és szeresd a focit! 😉
Legutóbbi hozzászólások