Az utóbbi időben sokszor beugrott, hogy a mai világunkban szinte mindig csak tüneti kezelést alkalmazunk, ha meg akarunk oldani valamilyen problémát.
Hogy mire gondolok? Nézzünk néhány gyakorlati példát!
A legkézenfekvőbb példa, ahogyan a betegségeket kezeljük. A gyógyszerekkel, beavatkozásokkal rendszerint a betegség tüneteit kezeljük, és csak ritka esetben láthatjuk, hogy a betegség valódi kiváltó okára vagyunk hatással.
De itt van például a bűnözés. A droghasználat visszaszorítása érdekében törvényekkel tiltjuk a drogok használatát, miközben a probléma gyökere az, hogy igény van a szerekre.
A munkahelyeken jelenléti íveket kell kitöltenie a dolgozóknak, riportolniuk kell a főnöknek, de ez csak tüneti kezelése annak, ha az alkalmazott nem akar dolgozni. A probléma gyökere, hogy miért nincs motivációja az alkalmazottnak a munkához.
Az autós közlekedésben szigorú szabályok vannak és komoly büntetések azok megszegése esetén. Ezekkel az intézkedésekkel próbálunk életeket menteni az utakon, de a probléma gyökere az, hogy nem vigyázunk egymásra, és erre a szabályok szinte semennyire sem hatnak.
Az iskola követelményeket és számonkérési rendszert tesz a gyerekek elé, hogy ne maradjanak le, legyenek műveltek, tanuljanak, de a probléma gyökere az, hogy a gyerekekkel nem szerettetik meg a tudományokat vagy nem hagyják, hogy abban merüljenek el, ami igazán érdekli őket.
A futballban vajon tünetet kezelünk vagy a probléma valódi gyökerét keressük meg, amikor azon ügyködünk, hogy jobb legyen a labdarúgásunk, jobbak legyenek a játékosaink?
A fentiek miatt tartjuk például az egyik legfontosabb dolognak, hogy a játékosok úgy szeressék a futballt, ahogy a kis gyermek, aki focizni kezd, és ez kísérje végig egész pályafutásukat.
Az írást indító kérdésekre mi is keressük a választ minden nap. Szerinted mitől lenne jobb a focink, hogyan lehetnének jobbak a játékosaink?
Hegyi Dániel
Legutóbbi hozzászólások