Van egy tuti módszerünk, hogy feldobd a közös gyakorlást a gyermekeddel vagy a játékosaiddal!

Minden gyakorlás akkor hal meg, amikor unalmassá vagy kényszerűvé válik a játékosok számára. Ha unják, és/vagy kényszerből csinálják a futballisták, mert „kell!”, akkor az adott gyakorlat hatékonysága hihetetlenül lecsökken.

Ha ilyen előfordult már valakivel, akkor ne ijedjen meg, az nem feltétlenül a szülő vagy az edző hibája. Hiszen sokszor a gyerekek egész egyszerűen túlterheltek, pl. egy kemény sulis nap után elég nehéz felpörögniük egy edzésre.

Bármi is legyen az ok, van egy tuti megoldás a hangulatfokozásra és a játékosok alkotó kedvének előidézésére!

Ennek alappillére az, hogy felszabadítjuk a játékosokat a „kell” érzés alól, és eléjük tálaljuk az álmaikat, vonzó formába öntve.

Na jó, tök jó… De mégis hogyan????

Egyszerűen a szülő vagy az edző váljon (szak)kommentátorrá, és közvetítse élőben a történéseket, pozitív hangsúllyal, jó hangosan, teljes átéléssel.

Ahogy a játékos végzi a feladatot, egyre emelkedettebben, biztató hangsúllyal kommentáljuk a történéseket. És a fő pillanatokban (pl.: kapura lövésnél) szenvedélyes átéléssel, jó hangosan írjuk le szavakkal a történéseket.

Siker esetén jöjjön el a katarzis, mint ha egy jó olasz kommentátor lennénk, sikertelen végkimenetelnél pedig biztatóan kommunikáljunk, és legalább egy jó pillanatot emeljünk ki az egészből. Pl.: „Micsoda lövés! Húúú, ez fölé ment, de milyen iszonyatos erő volt benne! Óriási lövés volt! Bravó, lesz még itt lehetőség ezen a meccsen.”

Ehhez elengedhetetlen, hogy mi is engedjük bele magunkat a pillanatba. Ne agyaljunk azon, hogy ki mit gondol rólunk. Egyszerűen csak adjunk örömöt és lehetőséget a játékosoknak, hogy elindulhassanak az álmaik felé.

Sokszor könnyen mondjuk a játékosoknak, hogy koncentráljanak, magyarán legyenek ott az adott pillanatban és zárjanak ki minden mást.

Ezzel a módszerrel próbára tehetjük magunkat is ebből a szempontból. Érezni fogjuk, hogy ez nem is olyan egyszerű, és így jobban megérthetjük a játékosaink lelkivilágát.

Mindenesetre nagyon ajánljuk mindenkinek ezt a módszert, mert ha át tudja magát adni az oktató a pillanatnak és az elképzelt helyzeteknek, akkor hihetetlen motiváltak lesznek a gyerekek, és mindenki vigyorogni fog. Igen, még a szülő és az edző is! 🙂

Szívesen vennénk az ezzel kapcsolatos észrevételeiteket. Ha kipróbáltátok, akkor légyszi írjátok meg a tapasztalataitokat a Facebook-oldalunkon vagy az info@neofutball.com címre! Videókat is szívesen látunk! 🙂