Sajnos az edzői szakmában van egy nagy tévút, amit nehéz észrevenni.

Ez a tévút nem más, mint amikor tévedhetetlennek hisszük magunkat!

Ennek a tévútnak mindig az a lényege, hogy a játékosok egyénisége teljesen lényegtelen, sőt legtöbbször le is van tiltva.

Hogyan lehet tönkretenni akár a jövő aranylabdását is? Az ilyen mondatokkal:
– Ne cselezz! 
– Csak az egyszerűt!
– Ne szórakozz!
– Ne színezd!
– Passzolj!
– Egy-két érintővel játssz!
– Azt csináld, amit mondok!
– Ne légy kreatív! 
– stb., stb.

“FA Respect – Ray Winstone 23/02/2009 – Ongar Sports & Social Club – Love Lane – Chipping Ongar – Essex – 23/2/09, Ray Winstone (Photo by Football Association\The FA via Getty Images)”

Sajnos ezeknek a mondatoknak végeredményben egyetlen egy üzenete van. NE LÉGY ÖNMAGAD!

Pontosan ezek azok a mondatok, amik minden egyéniséget megölnek.

Hogyan lehetne egy játékos bátor és bevállalós, kreatív, ha sohasem lehetett önmaga? Sohasem merülhetett úgy igazán bele a saját világába, így egyértelmű, hogy az a csoda, ami benne van, soha nem is tud a felszínre jönni.

Előző cikkünkben volt szó a test, a lélek és a szellem egységéről. A Ne légy önmagad! tiltással pontosan a legfontosabbat öljük ki a játékosokból. A hajtóerőt, ami a játék iránt érzett szeretet és az ebből jövő önkifejezés. Ami nyilvánvalóan az önmegvalósítás nélkülözhetetlen alapja.

Nekem az segített ezt a nehezen látható csapdát kiküszöbölni, hogy egyszerűen elkezdtem a jót keresni a játékosaimban a rossz helyett.

Túl szép a labdarúgásunk és túl kreatívak ahhoz a játékosaink, hogy csak a hibáikat vegyük észre. Keressük meg bennük a jót, és buzdítsuk őket arra, hogy az önkifejezés csodáját minél többször éljék át.

Jó alkotást kívánok mindenkinek! 🙂