Egyszer olvastam egy cikket, amelyben kutatók levezették, hogy Messi azért tud olyan jól szlalomozni a védők között és azért tud mindig gyorsabban a labdához érni, mint a védők, mert az agysejtjei közötti ingerületátvitel sokkal gyorsabb. Lehet, hogy igaz a tudósok megállapítása, de ezt szimplán jó technikával is el tudja bárki érni! Ezt mi az edzéseinken 10 éven aluli gyerekeknek is oktatjuk, és hatékonyan használják pár perc után.
Tegyél egy próbát! Írom, hogy hogyan:
Másfél méteren belül a védő bármelyik pillanatban megindíthatja a szerelőmozdulatot, és ha a támadó lábai a földön vannak, akkor a védő fog gyorsabban a labdához érni. Viszont, ha a támadó lába emelt helyzetben, közvetlenül a labda mögött van, akkor meg mindig a támadó fog gyorsabban a labdához érni, hiába indítja meg a szerelő mozdulatot a védő és erre csak reagál (magyarul késésben van a támadó…), de a támadó megspórolja azt az időt, hogy felemelje a lábát és odategye a labdához. Ennek következtében a támadó fog gyorsabban a labdához érni.
Próbáld ki!
Tegyél le magad elé egy labdát, állíts egy védőt másfél m-en belülre magaddal szemben, és te csak akkor mozdulhatsz meg, ha a védő már elindította a szerelő mozdulatát. Ha mind a két lábad a földön van, akkor a védő fog gyorsabban a labdához érni. Viszont ha az egyik lábad emelt helyzetben, közvetlenül a labda mögött van, akkor meg mindig te fogsz gyorsabban a labdához érni.
Szóval, Messi megállíthatatlannak tűnő szlalomjainak ez az egyik titka.
Mutatom:
Figyeljük meg, hogy Messi minden egyes bal lábas lépése után azonnal hozzáér a labdához. Ahogy egyre közelebb van a védő, úgy egyre kisebbeket tol a labdán és bizony ennek az a hatása, hogy lényegében a lába a lehető legtöbbször a labda mögött van emelt helyzetben.
A lába újra a labdán, és alig közeledett a védőjéhez…
A védő megindítja a szerelő mozdulatot (ráadásul 1,5 m-en kívülről, ez alapvető hiba), Messi lába ekkor is a labdán.
És Messi máris tolja el a labdát a védője mellett
És sansza sincs szerelni. Messi lába végig a labda mögött volt emelt helyzetben, ahogy megindította a védő a szerelőmozdulatát, Messi azonnal tolta be mögé. A védő nem tudott volna gyorsabban a labdához érni ebben az esetben, mert Messi lába ott volt a labda mellett emelt helyzetben, ez kulcsfontosságú!!!!
Mutatok egy másik szitut:
Minden egyes lépésnél tol a labdán, amikor a védője közeledik! Ezáltal eléri, hogy a lehető legtöbbet legyen a lába „a labdán”, ugyanis a lába mindig a labda mögött van emelt helyzetben és hozzáér… Szinte „full kontaktban” van a labdával mintha kézilabdázna, mert ott ugye többnyire kézben van, ezért „full kontakt”…
Újra egy lépésnyit tolt…
És újra egy lépésnyit… A védőn itt már lehet látni, hogy szerelni készül, ráadásul rendkívül távolról próbálkozik. Ilyenkor garantált a kudarc! A szerelő mozdulatot 1,5 m-en belülről kell kezdeni szinte az esetek 100%-ban, de Messi ellen mindenképp!
Fönt van a lába a labda mögött emelt helyzetben. Nem tolt akkorát, hogy kettőt kelljen lépnie. Minden egyes lépéskor a labdához ér, és ahogy a védő testbeszéde azt sugallja, hogy szerelni készül, Messi máris eltolja mellette, és tuti, hogy gyorsabban fog a labdához érni…
Ezt a technikát megtanítani pár perces történet, bemelegítésnek is tökéletes. Egy labda kell hozzá és egy ellenfél, aki az edző is lehet.
Baróti Lajos bácsi mondta, hogy: ”A futballt futballal oktatjuk!”. És nagyon igaza van! Ahhoz, hogy tudjunk futballozni futballjeleket kell tudnunk olvasni. Éppen ezért a technikai feladatokat is a védők és csapattársak viszonyrendszerében érdemes csinálni, mert így vannak futballjelek. A Messi-s szlalom esetében kulcskérdés a védő távolsága és az a pillanat, amikor elindítja a szerelőmozdulatot az ellenfelünk, ez egy futballjel. Na most ilyet a bóják nem tudnak, de még a bábúk sem, még akkor sem, ha szirénáznak közben. Tehát bójákkal és egyéb eszközökkel nem tudom megtanítani a játékosokat, hogy a futballjeleket olvassák és használják! A mérkőzéseken nem lesznek mozdulatlan bóják, hanem ellenfelek és társak lesznek, akiknek a mozgását olvasom, vagy irányítom, vagy használom a siker érdekében.
És a leírtakban semmi újdonság nincs! A régi világhírű edzőink pontosan ezzel a szellemiséggel fejlesztették a játékosaikat.
Nagyon, nagyon, de nagyon sok játékosnak tanítottuk már meg a Messi-s szlalomot. Mindegyik esetben közös pont volt, hogy ezt a technikát nem ismerték! Az előfordulhat, hogy érzésből jól használja ezt egy játékos tudatlanul, de ha ezt tudatossá teszi, akkor még sokkal, de sokkal hatékonyabban fogja alkalmazni. Pár perces dolog!
Az a helyzet, hogy ha a világ összes bójáját megkerültetem az évek során a játékossal, akkor sincs semmi garancia rá, hogy ezt a technikát tudja majd használni, vagy egyáltalán belegondol ennek a működésébe.
Lehet, hogy évekig hiába tekeregne a bóják között és mégsem fejlődnének a szlalomjai. Miközben pár perc alatt megtanítható és egy egész életre kiható tudással gazdagodik. És ez kor, illetve szintfüggetlen, ugyanúgy egy 35 éves játékos is meg tudja tanulni percek alatt!!!
Arról nem is beszélve, hogy ha a játékosok megértik, hogy a különböző mozdulatok mire jók, hogyan működnek, akkor azt továbbépítik maguktól úgy, ami belőlük jön. Tehát kibontakozik az egyén, a tehetség.
És újra hangsúlyozom! Nincs semmi gondom a szegény bójákkal, sosem ártottak nekem. Ha van, akkor használjuk őket, mert színesítik az edzést. De önmagukban még nem tanítanak, nem fejlesztenek semmit, ha a játékosok nem értik meg a futball működését, hogy mit, miért, mire, mikor, és hogyan használjanak.
Viszont ha értik, ha minőségi (tartalommal, tudással teli) feladatokat csinálnak, akkor szinte azonnal elkezdik használni. Sokkal gyorsabban fejlődnek, mintha gondolatok nélkül ismétlünk mozdulatokat sokszor, sokáig. És nyilvánvalóan az a jó, ha minél többet gyakorolnak a játékosok, de ha nincs mögötte tartalom, akkor sokkal lassabb a fejlődés is, ha egyáltalán lesz komolyabb szintű fejlődés.
Ez a példa azt mutatja be, hogy a döntési vagy reakció gyorsaságot, hogyan lehet gyorsítani, szimplán technikai szempontból! Nincs benne semmi bonyolult, csak a józan eszünket használtuk. A magyaros gondolkodásmódunkat ültetjük rá a helyzetekre. Ennek a gondolkodásmódnak az a lényege, hogy mindig a működést figyeli, megérti azt, és ezáltal működteti. Futballjeleket adunk, olvasunk és használunk.
„A futballt futballal oktatjuk!” Előfordulhat, hogy egy-egy mozdulat nagyon nem megy, és akkor külön, helyzettől függetlenül gyakoroljuk, de csakis addig, amire már nem megy annyira, hogy helyzetben is használható legyen. Tehát feladatainkban többnyire valós helyzeteket elevenítünk föl úgy, ahogy vannak a meccseken is. Fölösleges kiemelni mozdulatokat a természetes közegükből, pláne, ha már egy picit is megy.
Sosem láttam még olyat, hogy egy apa úgy tanítja a fiát horgászni, hogy kint a kertben a tujákra dobálják a botot. Nem. Kimennek a tóra, ott elmagyarázza a gyereknek, hogyan működik, megmutatja, és utána bedobja. Úgy és abban a közegben használják, ahogy az életben is.
Hát miért lenne ez másként a labdarúgásban?
Barót Lajos: „A futballt futballal oktatjuk!”
Korábbi cikkeink a témában:
Erűbűűű! Vagy mégse?
Miért ér többet 10 minőségi labdaérintés, mint 10 000 felszínes? És mi jelenti a minőséget?
Gondoltad volna, hogy jobb(an) leszel, ha orron át veszed a levegőt?
„Itt nem begyakorlandó, hanem megértendő feladatok vannak…”
Rózant Janó
#neofutball #vannakvilágklasszisaink
Legutóbbi hozzászólások